Biztosan észrevettétek már, hogy legtöbbször általánosságban írok le dolgokat. Ez nekem kicsit furcsa… Mint a legtöbb ember, én is azzal foglalatoskodok, ami érdekel, és kezdetben azt éreztem, hogy csak a töredékét tudom „átadni” annak, amit megélek. Hiszen minden témám végülis rólam szól, minden bejegyzésemet valamilyen velem kapcsolatos történés ihlet.
Más oldalról megközelítve: Mostanában olyan dolgokat élek át, amelyekről már nem igazán tudok általánosságban beszélni (persze azért megpróbálom). Ezek az én „igazi személyes dolgaim”, azok, amelyek megtöltik a kicsi fejemet, és éjszaka nem hagynak aludni. Csintalan, gonosz manóként ott motoszkálnak, és emiatt mogorva, kedvetlen (durcás, hisztis, elviselhetetlen… kinek mi tetszik) leszek.
Néha-néha muszáj lesz kitessékelnem a kis rosszalkodókat a fejemből. A legjobb módszer, hogy kiírom magamból. Így meglehet, hogy találkozni fogtok személyesebb hangvételű bejegyzéseket. Lesznek olyanok, amik kicsit homályosabbra sikerednek majd, de szerintem nem feltétlenül probléma, hogyha nem vagyok nyitott könyv mindenki számára.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése